A polgármester naplójából

Beszámoló az elmúlt hetek tárgyalásairól

VOLÁNBUSZ a BKV helyett?

Még március elején fogadtam Pekli Ferenc úr a VOLÁNBUSZ Zrt. vezérigazgatója. Azzal a hírrel érkezett, hogy felkérést kapott a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumtól: vizsgálja meg, milyen feltételekkel tudja átvenni társasága a BKV agglomerációs járatainak üzemeltetését. A felkérés azért született, mert az autóbusz-közlekedésről szóló törvény egy tavalyi módosítása nyomán a BKV-nak egy éven belül meg kell szüntetnie a főváros közigazgatási határain túlra járó járatait, azaz a BKV csak a főváros közösségi közlekedését láthatja el a jövőben.

Közismert, hogy Törökbálint, – meg jó néhány főváros-környéki település – súlyos milliókat fizet a járatok fenntartásáért, miközben a helyközi közlekedés biztosítása az állam alapfeladata. Erre a tényre valamiért a kormányzat csak most jött rá, lehet éppen annak kapcsán, hogy elfogyott a türelem a főváros közlekedési vállalata körüli pénzpocsékolás miatt. A kormány jogszabályokkal akarja takarékosságra szorítani a BKV-t, így például újabb és újabb paraméterkönyvek kidolgoztatásával, most pedig a környéki járatok beszüntetésével. A feladatot azonban nem fogja tudni lerázni magáról, és az felettébb kétséges, hogy a járatoknak a VOLÁNBUSZ alá szolgáltatási körébe tuszkolásával takarít-e meg akárcsak két forintot is. Két dolog világosan látszik: egyrészt az, hogy ha így alakulna a helyzet, a BKV-nak ma még százmilliókat fizető önkormányzatok megszabadulnának egy jelentős kiadási tételtől, másrészt az, hogy mindezt majd a központi költségvetésnek kell megfizetnie.

Emellett azonban rengeteg a nyitott kérdés, mert:

  • hogyan is kezeljék a BKV és szerződő partnerei: az önkormányzatok a jelenleg érvényben lévő szolgáltatási szerződéseket? (Ezek Törökbálint esetében 2012 december 31-ig vannak érvényben.)
  • milyen szolgáltatást kapnánk helyébe, és főleg: milyen áron? (A tájékoztatón elhangzottak szerint a VOLÁNBUSZ új, légkondicionált autóbuszokat állítana e vonalakon üzembe, és a jelenlegi futásteljesítményt – járatszámot és útvonalakat – is garantálja, erről eddig egyetlen sort sem írt le vagy adott volna meg formális ajánlatként. Azt hangoztatta a vezérigazgató, hogy a jelenlegi BKV tarifánál alacsonyabb viteldíjjal számolhatnánk.)
  • hogyan kezeljük azt a helyzetet, ami nagyon leegyszerűsítve így hangzik: Törökbálint ingatlanáraiba beépült a „…kék busszal megközelíthető…” kifejezéssel illetett vonzerő?

A március 25-én, a VOLÁNBUSZ Zrt. székházában megtartott megbeszélésen jelen volt a legtöbb érintett település polgármestere, országgyűlési képviselője. Keller László sürgette a BKV „trónfosztására” irányuló miniszteri döntést, bár sokat levont e szándék valós súlyából, végrehajthatóságából az akkor már négy napja ismert, a lemondását bejelentő miniszterelnöki beszéd. Sürgette azt is, hogy a települések képviselő-testületei hozzanak döntést a VOLÁNBUSZ szolgáltatásának elfogadásáról.

A magam részéről azt kértem ezen a megbeszélésen, hogy kapjuk meg a minisztérium nyilatkozatát a szolgáltató-váltásra irányuló kezdeményezésről, valamint a VOLÁNBUSZ formális ajánlatát az általuk vállalt szolgáltatás terjedelméről (futásteljesítmény, menetrend) és minőségéről. E nélkül ugyanis nem lehet érdemi testületi döntést hozni. Sajnos ezek a dokumentumok mindez ideig – többszöri sürgetés ellenére – sem érkeztek meg. Kezdem komolyan elhinni a vezérigazgató úr egy többször is megfogalmazott gondolatát, mely szerint: köszöni ,a VOLÁNBUSZ megvan a jelenlegi szolgáltatási körével, járataival, területével, nem médiaszereplő, így nem vágyakozik újabb járatok indítására. E mellé – a tájékoztatás teljes körűvé tétele érdekében ide kívánkozik – természetesen részletes szolgáltatási dokumentációt állítottak össze, és azt is jelezték, hogy fontolóra vették egy Törökbálint-Diósd-Nagytétény (Campona) járat beindítását is.


József-hegyi Közéleti Egyesület

Csuka Attila alpolgármester úr társaságában április 1-én tárgyaltunk Czeglédi György úrral a nemrég alakult új egyesület vezetőjével. Alpolgármester úr a területnek is képviselője, e minőségében is fontos volt, hogy a megbeszélésen részt vegyen. Meghívást kaptunk az egyesület április 6-ra kitűzött közgyűlésére, amelyen szintén részt vettünk. A megbeszélések illetve a közgyűlésen való meghallgatásunk is a terület fejlesztésével kapcsolatos kérdések tisztázását célozta. A József-hegy érintett részére korábban – még 1998-ban – készült részletes rendezési terv, amely a 2001-ben elfogadott Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzatba (TSZT és HÉSZ) beépítésre került. A rendeletek használata azonban számos problémát, kérdést vetett fel, és nem egy esetben olyan konfliktusokat is okozott a egyes telektulajdonosok és az önkormányzat között, amelyek peres szakaszba kerültek. Nyilvánvaló, hogy szükség van a terület besorolásának és rendezési elveinek újragondolására. Erre most nyílik lehetőség, hiszen folyamatban van a TSZT és HÉSZ felülvizsgálata.

A területen tulajdonnal rendelkezők szorgalmazzák a közművek fejlesztését is. Azt a javaslatot fogalmaztam meg számukra, hogy készüljön egy megvalósíthatósági tanulmány a vízi-közművek (azaz: ivóvíz, szennyvízelvezetés és felszíni csapadékvíz-elvezetés) létesítéséről. Az egyesület részéről elhangzott, hogy tervbe vették egy vízi-közmű társulat szervezését. Ehhez az önkormányzat nevében ígéretet tettem, hogy minden segítséget, illetve részvételt biztosítani fogunk.


Diósdi út – Hegyalja út körforgalom területszerzése

Április 1-én tárgyaltam a tervezett körforgalom területéhez szükséges, még hiányzó, magánkézben lévő telekrészek megszerzéséről. A tulajdonosok szándéka az, hogy az önkormányzat vásárolja ki az egész telket, ám olyan árat szabtak meg, amely elfogadhatatlan. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze a telek egy kisebb része lenne szükséges, és annak fizikai igénybevételére sem kerülne sor, a területre semmi sem épülne. Csak a jogi helyzetet kellene rendezni, akár oly módon, hogy szolgalmi jogot kérünk a területrészre.

A tulajdonos képviselőjével ismertettük elképzelésünket. A felvetett megoldásra várjuk a tulajdonosok visszajelzését.


Wass Miklós Alapítvány

Április 2-án fogadtam a biatorbágyi illetőségű Wass Miklós Alapítvány elnökét és képviselőjét. A megbeszélés annak a felvetésemnek a kapcsán jött létre, hogy az alapítvány kisgyermekek korai fejlesztésének szolgálatát látja el néhány törökbálinti kisgyermek számára is. Az alapítvány képviselőivel a Budaörsi Kistérség Polgármesterek Tanácsa februári ülésén ismerkedtem meg. Akkor az alapítvány támogatási kérelme szerepelt a Tanács napirendjén. Úgy tűnt az előzményekből, hogy bár tevékenységük rendkívül fontos, hasznos, sem Biatorbágytól, sem Budaörs Kistérségtől nem kaptak anyagi támogatást működésükhöz. Valamennyi állami normatív összeget igényelni tud az alapítvány által létrehozott intézmény, de kiegészítésre lenne szüksége ahhoz, hogy feladatát maradéktalanul el tudja látni. Megkeresték Pest-megye Közgyűlését is, ott sikerült eljutniuk egy támogatási szerződés megkötéséig, ám a megye kikötötte a szerződésben, hogy anyagi támogatást nem tud adni az intézménynek.

A megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy az alapítvány, illetve intézménye támogatási kérelemmel fordulhat önkormányzatunkhoz azon gyermekek ellátása után, akik Törökbálinton laknak. Meg kell mondanom, hogy a kérelem megküldése során az alapítvány részéről rugalmatlanságot tapasztaltunk, az is felvetődött részükről, hogy munkatársnőm menjen át a kérelem és háttérdokumentumai elektronikus változatáért Biatorbágyra. Úgy gondolom, – legalábbis az én értékrendembe ez úgy illik –, hogy ha valaki kér valamit az önkormányzattól, akkor legalábbis igyekezzen mindent megtenni annak érdekében, hogy a számára kedvező döntéshez szükséges dokumentumok bemutatásra, megküldésre kerüljenek. Ne a kérelmezett önkormányzatnak kelljen szaladgálnia papírok, iratok után!


Sajtótájékoztató az TóPARK-nál létesítendő intermodális közlekedési csomópontról

Április 2-án a TóPARK szervezésében – és költségviselése mellett – sajtótájékoztatót tartottam a Gerbeaud házban annak a megállapodásnak a bemutatására, amelyet még tavaly fogadott el a Képviselő-testület. Időközben, több tárgyalás eredményeként rá kerültek a megállapodó partnerek aláírásai is, így a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Budapesti Közlekedési Szövetség, a MÁV, a BKV, a VOLÁNBUSZ, és természetesen a TóPARK-é is. A sajtótájékoztató a médiumok körében széleskörű érdeklődés mellett zajlott le. Miután ismertettem a megállapodás előzményeit és létrejötte célját, minden aláíró partner elmondta álláspontját a megvalósítás szükségességéről.

Mint az a korábbi beszámolókból ismeretes, a jelenlegi MÁV megállóhely áthelyezésével lehetőség nyílik egy új közlekedési csomópont létrehozására. A megállóhely jelenlegi helyszíne már nagyon körbeépült, nincs hely P+R, B+R parkolók létesítésére, a megközelítés pedig komoly közlekedés-szervezési problémákat vetne fel. A TóPARK területeket biztosítana ezekhez a létesítményekhez saját területeiből a vasútvonal és az M0 autópálya találkozási pontjánál. Az „intermodális” jelző azt akarja jelezni, hogy a csomópont átszállási pont, ahol letehetjük autónkat, kerékpárunkat, vagy átszállhatunk autóbuszról és utazhatunk tovább a vaúttal.

Pár hónapja készült el a Közlekedés Tudományi Intézet gondozásában – a Budaörsi Kistérség megrendelésére – az a feltáró tanulmány, amely a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztéséhez a ráhordó autóbuszjáratok útvonalainak kialakítására tesz javaslatokat. Ez a tanulmány már az intermodális csomópont megvalósításával számol. Természetesen rengeteg feladatot kell megoldani az építések megkezdéséig. Most a legfontosabb annak tisztázása, hogy az érintett, érdekelt felek milyen finanszírozási lehetőséget látnak „hadrendbe” állíthatónak a munka megkezdése érdekében. Nagy kérdés, hogy lehet-e erre a feladatra EU támogatást szerezni.

Itt említem meg, hogy április 16-án vettem kézhez azt a meghívót, amely április 17-én délelőttre szólt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Váci úti székházába. A meghívó egy kerekasztal megbeszélésre invitálta a főváros elővárosi vasútvonalai mentén fekvő települések polgármestereit, hogy beszéljük meg a NIF és a BKSZ közös javaslatát: a vasútvonalak megállóhelyei és állomásai mellé telepítendő P+R parkolók kérdését. A két szervezet EU pályázatot készítene elő, melyben a parkolók létesítését pályázati és állami forrásból végeznék el, míg az önkormányzatoknak vállalniuk kellene 10 évre a parkolók fenntartását, és térfigyelő rendszerrel történő folyamatos ellenőrzését. A tanulmányterv Törökbálintra a Vasút utca és a Bajcsy Zsilinszky utca közé „álmodja” a 290 gépkocsi állást előirányzó parkolót. Világosan látszik, hogy a tervező csak papíron dolgozott, nem vizsgálta meg a helyszínen a létesítés lehetőségét, ugyanis ha tette volna, szembesülnie kellett volna azzal, hogy a patak fölé, egy hatalmas gödörbe tervezte parkolóját. Jeleztem a kerekasztal megbeszélésen, hogy az elképzelés nem jó, részben azért, mert a javaslat ellentétes a TSZT és HÉSZ előírásaival, gazdaságtalan, hiszen óriási beruházási igény jelentene a feltöltés és a patak befedése – ez utóbbi természeti értéket is rombolna –, nem beszélve arról, hogy a parkoló közlekedési kapcsolatának kialakítása is kérdéses úgy a Vasút utca mint a Bajcsy Zsilinszky utca felől. Jelentős zavaró tényezőt jelentene a lakók részére is. Javasoltam, hogy a pályázatban megfogalmazandó terv legyen összhangban az intermodális csomópont terveivel is.


Intézményvezetői értekezlet

Április 6-án délelőtt összevontan tartottunk meg két megbeszélést intézményvezetőink részére. Egyrészt feladatunk volt a város költségvetésének céltartalékában szereplő 50 millió forintos az intézményi felhasználásra szánt fejlesztési, felújítási keret elosztása. Ebben rövid vita és egyeztetés után meg tudtuk fogalmazni javaslatunkat, így erre vonatkozóan elkészült a Képviselő-testület számára az előterjesztés. Másrészt felhasználtuk az alkalmat arra, hogy megtartsuk a Szociális Kerekasztal értekezletet, amelynek ezúttal a közmunka program volt a témája. A megbeszélés e részre meghívást kaptak intézményeinken kívül azok a civil szervezetek is, amelyek helyben karitatív munkájuk, tevékenységük, képviseleti feladataik révén érintettek lehettek.


Városfejlesztési konferencia

A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium április 7-re konferenciát szervezett „Fejlesszünk várost!” címmel. A meghívó szerint előadások és kerekasztal beszélgetések szerepeltek a programban. Bejelentkeztem én is időben, hogy meghallgathassam a konferencia előadásait, és tapasztalatokat gyűjtsek, további kapcsolatokat építsek a résztvevőkkel. Pár nappal a kitűzött időpont előtt kaptam egy felkérést, hogy én is tartsak előadást a törökbálinti településközpont rehabilitáció témájáról. Bár eredetileg csak „hallgatóság” sorait kívántam szaporítani, eleget tettem a felkérésnek egyetlen polgármesterként az előadók között. A kerekasztal beszélgetésen szó volt a városfejlesztési pályázatokról is. Itt hangzott el elsőként szóbeli ígéret arról, hogy a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program számunkra is oly fontos pályázatának a kivitelezés és elszámolás jelenlegi szoros határidejét ki fogják tolni 2011-re.


Szerződéskötés az UNICREDIT Bankkal

Április 8-án aláírtam a Képviselő-testület felhatalmazása alapján azt a hitel-szerződést, amelyet a közbeszerzési eljárás eredményeként az UNICREDIT Bankkal kötött Törökbálint Város. A szerződés kedvezményes kamatozású fejlesztési hitel igénybevételéről szól és 7 millió euro összértékű. Ezt a hitellehetőséget szinte csodával határos módon tudta önkormányzatunk megszerezni. Felhasználására kisebb mértékben idén, nagyobbrészt jövőre kerül sor.


A TTC Labdarúgó Szakosztály vezetőinek látogatása

Vermesy Sándor elnök és a kíséretében lévő, a Lindab-ot képviselő úr kért lehetőséget a találkozásra. Április 10-én Csuka Attila alpolgármester úr társaságában tárgyaltunk velük. Partnereink világossá tették, hogy a csapat NB III osztálybeli szereplése nem tartható fenn a továbbiakban abból a szűkös támogatásból, amelyet a csapat önkormányzatunktól és szponzoroktól kap. Döntéshozatalt kérnek az önkormányzat részéről arról, hogy van-e szándék együttműködési megállapodás megkötésére, további támogatás fizetésére. A Lindab-ot képviselő úr azt is elmondta, hogy amennyiben a város vezetése nem tudja további összegekkel támogatni a csapatot, akkor a cégük is meg kell szüntesse a szponzorációt, hiszen egy alacsonyabb osztálybeli szereplés már nem nyújtja azt a marketing értéket, amelyet eddig megszoktak.

A megbeszélésen természetesen további kérdésekről is szó esett, így arról, hogy a TTC Labdarúgó Szakosztály igyekszik különös gondot fordítani az utánpótlás nevelésére, de ennek egyik feltétele, hogy a felnőtt csapat magasabb osztályban szerepeljen, hiszen így jelentenek a fiatalabbaknak vonzerőt, példát.

Az önkormányzatnak a TTC-ben való képviseletére vonatkozó javaslatukat elhárítottam, részben azért, mert nincs arra jogi lehetőség, hogy egy közhatalmi szerv egy civil egyesületben, szervezetben képviseltesse magát – hozzáteszem: ez nem is lenne egészséges – másrészt világosan látni kell, hogy a TTC-hez igen közel álló személy képviselőként jelen van a testületben és az illetékes szakbizottságokban is.

Elmondtam, hogy véleményem szerint – áttételesen – önkormányzatunk a civil szervezeteknek pályázati kereten kívül kiosztott összegen kívül is támogatja a TTC-t, hiszen az Alsóerdősor utcai pálya fenntartásáról évi 16 millió forintot meghaladó költséggel gondoskodik. (Ebben az összegben a fejlesztések, beruházások még nincsenek is benne!) A pályát pedig túlnyomó többségben a TTC Labdarúgó Szakosztálya veszi igénybe, az önkormányzat ott egyetlen használati órát sem értékesít piaci alapon külső kérelmezőnek.

Abban állapodtunk meg, hogy ha a TTC Labdarúgó Szakosztályának vezetősége javaslatot tesz az együttműködésre, illetve az önkormányzati támogatás növelésére, akkor azt a Képviselő-testület soron következő ülésére előterjesztem.


A volt Flóra kemping sorsa

Dr. Rácz Tamást és a kíséretében lévő építészt április 14-én fogadtam. Javaslatot tettek a Kazinczy utcai volt kemping beépítésére. Elképzelésük szerint egy kórházat kívánnának ott építeni, de ennek lennének olyan ápolási részei is, amelyek idős emberek számára lakásként funkcionálnának. A javaslatban két kérést fogalmaztak meg: egyrészt kérik a területre jelenleg érvényben lévő építési paraméterek megváltoztatását (jelentősebb építménymagasság, beépítési százalék engedélyezését), másrészt adókedvezményt kérnek a helyi adókból.

A megbeszélésen el kellett mondanom, hogy álláspontom szerint nincs lehetőség arra, hogy adókedvezményt adjon az önkormányzat. Nem azért, mert nem ismerné el egy kórházi funkció esetén azt, hogy a gyógyító munka mindannyiunk érdeke, hanem azért, mert a vállalkozás szigorúan és kimondottan üzleti vállalkozási alapokra helyezkedik, meg aztán azért sem, mert jogi lehetőség sincs a jogszabályok kiszámíthatósága európai uniós alapelve szerint egyedi kedvezmények adására. A beépítés körülményei legalábbis: kétségesek. A lakások (200 lakás!!) építésére vonatkozó elképzelés nem rokonítható a városvezetés programjával, különösen nem akkor, ha ilyen kis területen kellene összezsúfolni azokat egy kórház szomszédságában. Az sem mellékes, hogy a terület szomszédságában kertvárosias, családi házas lakóövezet található, amelytől a javasolt terület-felhasználás és épületméretek nagymértékű eltérést mutatnának.


Vezetői csapatépítés

A Polgármesteri Hivatal vezető tisztségviselőivel április 3-4 között csapatépítő továbbképzésen vettem részt Siófokon. A különleges feladatok jó szolgálatot tettek közvetlen munkatársaim együttműködési készségének javítására, de nem nélkülözött a tréning önismereti tényezőket sem.


Köszöntöttem

Március 27-én Rothauszky Györgyné és Dr. Győrfi László társaságában Sági Lászlónét 95. születésnapja alkalmából. Isten éltesse sokáig Margit nénit, kapja meg családjától azt a sok szeretetet, amit ő adott nekik hosszú, küzdelmekkel teli élete során!

Április 16-án a Budaörsi Katasztrófavédelmi csoport szervezett vetélkedővel egybekötött foglalkozást a környékbeli települések

Április 17-én Soroksáron jártam a Városszépítő Egyesület által szervezett kiállítás megnyitására. Köszönöm mindazoknak, akik részt vettek ezen a délutánon, hogy jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt. Külön köszönöm képviselő-társaim részvételét! Törökbálint egy „szeletét” mutatták be, Onestyák Lajos különleges gombafajtáival, kedves felesége: Mária asszony festményeivel és Terbe János papírbútoraival. A kiállítás megnyitásához társult a Sub Rosa zenekar, Vékey Mariann, Clementis Tamás és Kósa Gábor rövid műsora is.

Április 18-án jelen voltam a Szeretet Földje Alapítvány kiállításának megnyitóján a Falumúzeumban.

Ezt követően köszöntöttem a megalakulása 85. évfordulóját ünneplő Lendvai Károly Férfikórust. A hangversen előtt átadtam a Kórusszövetség emléklapjait a jubiláló kórusnak és azon tagjainak, akik kerek évfordulós kórustagságot tudhatnak magukénak.

Ugyancsak ezen a délutánon rendezte meg az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete ismét az „Erdély Ízei” című estet. A tavaly őszi nagy siker idén sem maradt el: Fábik István elnök szervezőkészségét és fáradhatatlanságát dicsérik a felkért szereplők mellett mindazok, akik részesei lehettek ennek a kellemes, jó hangulatú – és nem utolsó sorban: jó ízű – rendezvénynek.

Április 19-én este a Harmatcsepp Keresztyén Játszóház jótékonysági hangversenyét köszöntöttem.


Lezárva: 2009. április 21.-dikén.

Turai István
polgármester